Nem a játékok a hibásak

Az hogy a számítógépes játékokat jelölik meg bűnbaknak, amit egy iskolai lövöldözés lezajlik nagyon nem új keletű, hiszen a történet 1999-re nyúlik vissza, amikor egy elkövető bevallotta, „szereti a Doom-ot" azóta a történet megindult, és ha lövöldöznek, akkor azért a számítógépes játékok a hibásak. Most azonban ismét az ellenkezője derült ki... tovább olvasom mert érdekel...
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: HeNtEs

---

Az elmúlt években sajnos igencsak sok iskolai lövöldözésre került sor. Szinte nem volt olyan eset, amikor ne kerültek volna szóba a véres PC-s vagy konzolos programok. Hiába próbálták ilyenkor a pszichológusok, szociológusok elmondani, hogy a kiváltó okok sokkal inkább az elkövető szociális helyzetére vagy jellemére vezethetők vissza, a játékok ellenzői meg sem hallgatták őket. A Columbine középiskolában 1999-ben végrehajtott mészárlás kapcsán gyakran emlegetik fel, hogy az elkövető szerette a Doom nevű játékot. Azóta ezt a jelenséget szinte minden hasonló eseménynél felemlegetik a politikusok és az ifjúságvédelmi szakértők.

Egy amerikai kutató olyan vizsgálatot végzett, amelynek célja annak kiderítése volt, hogy van-e összefüggés a számítógépes és videojátékok, illetve a valós életben bekövetkező bűncselekmények között. Christopher J. Ferguson viselkedéspszichológus és kriminológus, a Texas A&M Nemzetközi Egyetem munkatársa megállapította, hogy eddig egyetlen tanulmányban vagy más tudományos anyagban sem sikerült kimutatni az összefüggéseket a véres programok és az iskolai lövöldözések között. Sőt, a kutató rámutatott, hogy a titkosszolgálatok által készített egyik dokumentum pont azt emelte ki, miszerint az elkövetők az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a véres filmek és játékok iránt.

Ferguson úgy vélte, annak oka, hogy miért a lövöldözős játékokat nyilvánítják bűnbaknak, nagyon egyszerű. A politikusok és a szakemberek ugyanis nem képesek a társadalom különböző problémáira (szegénység, erőszakos viselkedés stb.) megoldást találni és könnyebb számukra a jelenségre ujjal mutogatni, mint a gondokról beszélni, azokat megoldani. A szakember hangsúlyozta: van, amikor ki lehet mutatni összefüggéseket a számítógépes játékok és a valódi tettek között, van, amikor nem. De általánosítani és minden esetet egy kalap alá venni akkor sem lenne szabad.

Forrás SG